Tosca Szegeden

Szerelem, szenvedély, művészet, Róma, féltékenység, diktatúra, szabadságharc, ármány, hősiesség, gyilkosság, öngyilkosság - mindez egyetlen műben. Giacomo Puccini: Tosca című operája nem véletlenül máig az egyik legnépszerűbb mű az operairodalomban, címszerepe a szoprán énekesek életpályájának fontos mérföldköve. Puccini kevés, de nagyon jól felismerhető vezérmotívumra építette fel a művet, melyek biztosan mély hatást gyakorolnak a hallgatóra. A mű inkább a romantikus melodráma hagyományait követi, mint a verizmus útját, ez pedig még több teret ad a mély érzelmek kifejezésére és a széles dallamok elhelyezésére. Már a mű keletkezése is egy hosszú dráma volt, hiszen a mű eredeti szerzője, Victorien Sardou sokáig nem járult hozzá a szerzemény megzenésítéséhez, majd amikor ez megtörtént, konfliktus lett abból, hogy a librettó megírására nem Puccini korábbi librettistáját kérték fel.A művet végül Puccini megzenésítésében 1900-ban mutatták be. A téma számos olyan elemet hordoz, amely egy igazi, szívszaggató operához szükséges. Tosca, az énekesnő szerelme Mario, a festő. Bár szerelmük igazán szenvedélyes, Tosca mégis állandóan féltékenykedik. A történelmi háttér részben valós, 1800-ban játszódik Rómában, a spanyol megszállás idején.