A Facebook- és az Origo-közvetítés nézői 2020. november 18-án ismét egyfajta premiernek lehettek részesei: az Opera nagy erőkkel készül Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita című musical-operájának bemutatójára – ebből láthattak ízelítőt az érdeklődők 20:00 órai kezdettel.
Moszkvában megjelenik a Sátán egy bármire képes, beszélő macska és más furcsa alakok társaságában. Egyesek rejtélyes módon eltűnnek, a levegőben boszorkányok repkednek, s egyik pillanatról a másikra olykor bibliai időkbe csöppenünk. Bulgakov A Mester és Margarita című regényének szürreális története Gyöngyösi Levente opera-musicalében különleges zenei formában kel életre: „Régóta szerettem volna írni egy olyan darabot, amelyben a kortárs és könnyűzene különböző stíluselemeket felmutató egységgé szintetizálódik. Ami közérthető, alaposan kidolgozott és korszerű is: kísérlet a határok lebontására, eltüntetésére.”
A koncertszerű keresztmetszet szólistái: Balczó Péter, Sáfár Orsolya, Kálmán Péter, Szakács Ildikó, Gavodi Zoltán, Kiss Tivadar, Varga Donát, Hábetler András, Kovács István, Kiss András, Várhelyi Éva.
Az előadást színpadra állíttotta: Lázár Katalin
Narrátor: Mona Dániel
Zongorán közreműködött: Kálvin Balázs
Egy kortárs opera, ami újra felkeltheti a figyelmet a műfaj iránt – interjú Sáfár Orsolyával és Balczó Péterrel
Az OperaSzerda november 18-i keresztmetszetében különleges módon egy premier előtt álló mű, Gyöngyösi Levente A Mester és Margarita című musical-operája látható 20 órától az Operaház Facebook-oldán. A darabbal eddig mindössze egyetlen alkalommal találkozhatott a közönség élőben, az ősbemutatót 2017-ben, a Miskolci Operafesztiválon tartották koncertszerű előadásban. Ott, ahogy a budapesti premieren is Sáfár Orsolya és Balczó Péter énekli a címszerepeket, akiket a keresztmetszet alkalmából kérdeztünk.
Mik voltak az első benyomásaik a mű megismerése alapján?
Sáfár Orsolya: Engem a zene szépsége azonnal megragadott, élvezem a produkció minden percét, nagyon bejött. Gyerekkoromban a musicaleket is nagyon szerettem, így nagyon könnyen és gyorsan megbarátkoztam a zenével. Megtanulni nem volt könnyű, mert a befogadható hangzás ellenére mégiscsak kortárs darabról van szó, benne pár nehéz hangközzel, a korrepetitorok azonban sokat segítettek a betanulásban.
Hangtechnikailag igenis nagy kihívás ez a szerep, mert Margarita első áriája lírai, testesebb szopránhangot kíván, míg a második ária koloratúr készségeket, könnyedebb hangszínt igényel, így oda kell figyelnem, hogy megőrizzem a darab alatt a rugalmasságom erre a még nem híres, de remélhetőleg méltán híressé váló boszorkányáriára. Mindenképpen „edzésben kell maradni”, hogy az izmaim bírják, arra az esetre, ha egyszer a színpadi bemutatóra is sor kerül.
Balczó Péter: Akik benne voltunk három éve, Miskolcon, mind nagyon szerettük ezt a darabot, de ez a jelenlegi produkcióban közreműködő kollégákra is igaz. Nagyon fülbemászó az zene, ritmikus, dallamos, könnyen megtanulhatónak tűnik, ugyanakkor, ahogy Orsi is mondta, efölött a dúdolható réteg fölött nagyon komoly kortárs zenei rétegek is húzódnak. A musicaloperai besorolás mindkét műfaj legjobb sajátosságait fűzi egybe, rengeteg zenei ötlet és remek jelenet található benne. Az, hogy egyszerre alakítom a Mester és Jesua szerepét, a feladatomat még sokrétűbbé, összetettebbé teszi.
Az OperaSzerda keresztmetszetében hogyan idézik meg az előadást?
SO: A lehetőségekből adódóan olyan zárt számok hallhatók a műsorban, amiben a kórus nem szerepel. Így pár nagyszabású részletből, mint a báli vagy a varietéjelent, most nem adhatunk ízelítőt, viszont éneklünk áriákat, két duettet, kvartettet, szextettet, ilyen módon több arcát is meg tudjuk mutatni a darabnak.
A darab bemutatóját az Eiffel Műhelyház kivitelezésének csúszása és a COVID-járvány is több alkalommal késleltette már. Mennyire van kész a produkció, mire számíthat a közönség, ha egyszer felgördülhet a függöny?
SO: A próbafolyamatból már csak a technikai részletek kidolgozása van csak hátra, talán egy alkalmat leszámítva ugyanis a díszletben még nem tudtunk eleget próbálni. Itt hiányzik még néhány nap, mert a musical műfajiságából adódóan a díszlet is nagyon sokat mozog, emiatt sokkal nagyobb technikai felkészültségre és koncentrációra van szükségünk, mint akár egy modern operarendezésben. Így az van még hátra, hogy a próbateremben elképzelt és kidolgozott rendezést a díszletmozgatásokkal össze tudjuk hangolni. Ha mindez sikerül, akkor egy igazán nagyszabású produkcióra lehet számítani. Izgalmas, élvezetes, pörgős előadásnak ígérkezik, mutatós jelmezekkel, amiben nem lankad majd a néző figyelme egy pillanatra sem.
BP: Nagyon szeretném, ha megvalósulna ez a produkció. Szente Vajk nagyszabású színpadképet álmodott meg táncosokkal, statisztákkal, akrobatákkal. De az eladás lényegében készen van, monumentalitását, érthetőségét, élvezhetőségét tekintve a legnépszerűbb zenés színpadi előadások egyike lehet. Egy ilyen produkcióval lehet újra népszerűvé tenni az operát, bevonzani a fiatalokat, mert valóban olyan tartalmas, mégis látványos, színes, érdekes és változatos, amit ma egy zenés színpadi produkciótól elvár a közönség.
A közvetítés visszanézhető ITT.
Fotó: Berecz Valter