Az OperaSzerda 2020. október 14-i közvetítésében Verdi Az álarcosbál című operájának keresztmetszete volt látható a Facebookon és az Origón 20:00 órai kezdettel, amikor a szerző eredeti szándékának megfelelően az Eiffel Műhelyház Hevesi Sándor terme III. Gusztáv svéd király udvarává változott.
A mű tematikája Verdi legádázabb harcát indította el a nápolyi, majd római cenzúrával. Az eredeti librettó egy svéd királygyilkosság valós, 1792-es történelmi eseményét dolgozta föl, de ez a kor politikai helyzetében túl kényesnek bizonyult, ezért megpróbáltak a cenzúra kedvében járni: a királyból gróf lett, és áthelyezték a cselekményt Európából az amerikai angol gyarmatokra. A római cenzúra néhány apró változtatással színpadra engedte a művet, amelyben ha lehántjuk a cselekményről a politikai gyilkosság rétegét, egy szerelmi történet tűnik elő: a politikai elégedetlenség mellett az igazi tét egy megmentésre szoruló házasság, amelynek kulisszájában a viszonzatlan szerelem és az elvakult féltékenység zsigeri érzelmei mozgatják a szálakat.
Az opera keresztmetszetét Giuseppe Palella jelmezeinek felhasználásával színpadra alkalmazta Kovács Katalin és Niklai Judit. Amelia és Gustavo szerepében Sümegi Esztert és László Boldizsárt láthatták a nézők, akik a MaszkaBál első adásában már adtak ízelítőt Verdi remekművéből. A további szerepeket Alexandru Agache (Renato), Fodor Bernadett (Ulrica) és Szemere Zita (Oscar) alakították. Az est narrátora Mona Dániel volt, zongorán közreműködött Doman Katalin.
„Ide mikrofon se kell, lebontjuk a vakolatot” – villáminterjú László Boldizsárral
Az OperaSzerda ma este 20 órakor kezdődő előadásban Verdi Az álarcosbál című művének keresztmetszetét közvetíti az Opera koncertszerű előadásban, zongorakísérettel. A férfi főszereplők közül László Boldizsár arról is mesélt, miért ez az egyik kedvenc szerepe, milyen volt az est próbafolyamata és mivel tölti idejét a járványidőszakban az Operán kívül.
Milyen helyet foglal el Gustavo a repertoárján belül?
Vannak boldis szerepek, de közöttük is ez az első, mert ebben sokkal több színt meg tudok mutatni, mint mondjuk egy Turiddúban vagy egy Kalafban. Ennek a figurának például van humora, vannak szélsőségei. Nem egy generikus hős, hanem egy államférfi, aki ennek minden jegyét hordozza. Megpróbál előnyöket kovácsolni például abból, hogy úgy érzi, minden nőt megkaphat, végül pedig kiderül, hogy önfeláldozó is olyan tekintetben, hogy kész Renatót és Ameliát biztonságba hajóztatni. Életem egyik legfurcsább beugrását is ennek a szerepnek köszönhetem, hét évvel ezelőtt a stockholmi Királyi Operába hívtak, szerdán még Szegeden voltam, csütörtökön ott énekeltem úgy, hogy előtte több mint egy évig nem énekeltem a szerepet. Svéd királyt alakítani Stockholmban nem kis érzelmi többlet, ráadásul a nagyáriát a valódi királyi páholyba rendezték, ami ott balra az első emeleti proszcéniumpáholy. Tavaly Kálmándy Mihály jubileumi gáláján ezért is kértem meg Aczél András rendezőt, hogy szintén a páholyból énekelhessem el ezt az áriát, mert tudom, hogy az onnan nagyon hatásos, a visszajelzések alapján jól is sikerült. Ebben a szerepben tehát már nagyon sok mindent meg merek tenni, mert nagyon a véremmé vált. A Szegedi Szabadtéri Színpadon ez volt az első szerepem, ott korcsolyáztam is a színpadon, a nagyária pedig 10 méter magasan volt. De mutatja ezt az is, hogy a múlt héten volt egy beugrásom a Carmenben szintén az OperaSzerda keretei közt, így nem tudtam a szerepet elővenni, és az első rendpróbára úgy érkeztem, hogy át sem énekeltem. Mégis minden szó eszembe jutott, és a súgó még szólt is, hogy ezt nem szokta meg tőlem az első rendpróbán.
Milyen volt a benyomása a próbáról? Sümegi Eszterrel pár hete már énekelték a duettet a MaszkaBál áriaesten, de hozzá hasonlóan több kollégákkal is először szerepelt volna ebben a produkcióban.
Eszterrel mi már összeszokott párosnak minősülünk, a Pillangókisasszonyban, a Sába királynőjében, de szerintem a Hunyadi Lászlóban is voltunk együtt, ez pedig ismét egy nagy találkozás. Alexandru Agachéval még nem énekelhettem együtt színpadon, úgy hogy ez most szintén nagy öröm, és ebből is látszik, hogy elég komoly hangi kvalitásokkal leszek körülvéve. Szemere Zita is borzasztóan érzi, érti ezt a szerepet, különleges kadenciákat tesz bele, míg Fodor Bettyt nem láttam még ebben a szerepben, de nem csak hogy hozta a tőle ismert magas színvonalat, hanem még rá is tett egy lapáttal. Nagyon jól telt a próba, olyan hangképe volt a produkciónak, hogy azt találtam mondani, ide mikrofon se kell, anélkül is eljut az emberekhez a produkció, valószínűleg a Hevesi termet is újra kell tervezni, mert lebontjuk a vakolatot.
Éreztük, hogy nem lesz túl sok próbalehetőség, mert az Opera törekszik arra, hogy ne legyünk túl sokat egy légtérben, de szerencsére a tesztje hétfőn mindenkinek negatív lett, úgyhogy a vírus remélhetőleg nem lesz gátja az esti produkciónak. Az is benne van, hogy kevesebb alkalmunk van színpadra állni, és még olyankor is benne van a pakliban, hogy elmarad. Ezért amikor mégis megvalósul egy előadás, akkor mindenki tényleg minden pluszt belead. Szerintem zeneileg nagyon emelkedett produkció lesz, dacára, hogy csak öt szereplőt fognak látni nézők, de sikerült a cselekményt úgy megtartani, hogy beleférjünk bő egy órába a történetet összekötő szövegekkel együtt is.
A járványidőszakot hogyan viseli? A hétvégén István, a király premierre is készül, illetve a tavaszi karanténvideók nyomán új felvételt is készít...
Ezzel kapcsolatban visszanyúlnék egészen a Cotton Club Singers-es évekig. Mivel a civil szférában működtünk, menedzser-producerként a zenekar összes nyűgjét mind a hátamon kellett vinnem, és folyamatosan heti, napi változásokhoz kellett alkalmazkodnunk. Ebből a szempontból a mostani helyzetben gyors reagálású hadtestként lépek. Az, hogy valamire hamar kell megoldást találni, sosem volt gond nekem, így a mostani helyzet is kevésbé zavar, csak átkapcsolom magam egy másik üzemmódba, és ez most már így van fél éve. Szegeden vagyunk, nagyságrendekkel többet evezek, a fizikumom rég volt ilyen jó. A múltkor a csónakra, amit kiválasztottam, a tulajdonos azt mondta, hogy ketten kell levigyük a vízre. Miután leeveztem, a tulaj nem volt sehol, fogtam, felvittem a partoldalba egyedül. Mikor megérkezett, mondtam neki, hogy biztos könnyebb a csónak, mint gondoltuk. Mire azt mondja, „Nem, te vagy erősebb, mint gondoltam”. Úgyhogy ezekkel a visszajelzésekkel elvagyok. Olyasmiben élek meg sikereket, amikben az operaénekesi lét miatt nem tudtam, mert hál' Istennek sok munkám volt. De az is, hogy a gyereket elvihetem oviba, érte mehetek, játszhatok vele, ezeket nagyon jól élem meg, ezekben teljesedem ki. Az Opera által nyújtott erőfeszítések, mint az előadások és a Mentőöv-program pedig némi anyagi biztonságot is adnak.
Egy dologgal nem tudnék mit kezdeni, ha bárki a környezetemből komolyan megbetegedne. A belső kórokat rosszul viselem, a külső behatásokkal, mint amikor eltört a lában, sokkal könnyebben megbirkózom.
A közvetítés visszanézhető ITT.
Fotó: Ligeti Edina